Kárenyhítés 2012

Jogszabályi háttér:

  • 2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről.
  • 21/2012. (III. 9.) VM rendelet ) a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről.

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló CLXVIII. törvény 2012. január 1-én lépett hatályba. Ennek szellemében a kockázatok megosztásra kerülnek a termelő , a felvásárló, a bérbe adó ,a biztosító és az állam között. 

A rendszer két pillérre épül : 

  • egyrészt az állam által működtetett kárenyhítési rendszerre,
  • másrészt a mezőgazdasági biztosítás díjának támogatására.

A kockázatkezelési közösségnek minden olyan gazdálkodókötelezően tagja lett, aki a területalapú kérelmében legalább 10 ha szántóföldi növényt, vagy 5 ha szántóföldi zöldséget, vagy 1 ha szőlő-, gyümölcs ültetvényt jelentett be.

Vegyes művelési ágak estén 10 ha szántóföldi növény, zöldség és ültetvény, vagy 5 ha zöldség és ültetvény együttes művelése a határ. A rét nem része a kockázatkezelésnek. 

 

A kárenyhítési hozzájárulás mértéke:

  • szántóföldi kultúráknál 1000 Ft/ha,
  • ültetvénynél és zöldségtermesztésnél 3000 Ft /ha.

Aki a fentiek alapján nem lett kötelezően tagja a kockázatközösségnek, az egységes kérelemben dönthetett a csatlakozásról, de akkor automatikusan 3 évre a rendszer tagjává vált, 

A kockázatközösséghez tartozó mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben nyilatkoznia kellett a tárgyévet megelőző évben a területén megtermelt összes termény mennyiségéről termények szerinti bontásban.

Kárenyhítés jégeső, aszály, (a miniszter közleménye szerint) belvíz (5 egymást követő évben csak maximum 3 alkalommal), vihar, téli és tavaszi fagy, felhőszakadás és árvíz káresemények bekövetkezésekor járhat, amennyiben a hozamérték-csökkenés üzemi szinten meghaladja a 30 %-ot.

 

A hozamérték-csökkenés a referenciahozam-érték és a tárgyévi hozamérték különbsége. 

 

 A referenciahozam-érték a tárgyévet megelőző 5 éves időszakban a legalacsonyabb és a legmagasabb hozamainak elhagyásával képzett átlaghozamnak a minisztérium által közleményben meghatározott elszámoló áron számított üzemi szintű értéke a teljes gazdaságra vonatkoztatva. 

 

A kárenyhítő juttatás mértéke legfeljebb a hozamérték csökkenés 80 %-a lehet, amelyet csökkent az üzleti biztosító által kifizetett kártérítéssel – ha van ilyen -, és a káreseményből adódóan fel nem merült technológiai költségekkel. 

 

A mezőgazdasági termelő csak a kárenyhítő juttatás 50 %-ra jogosult, ha legalább az üzemi szintű referenciahozam értékének felére nem köt paci mezőgazdasági biztosítást.

 

A kockázatviselés alapesetben november 1-től október 31-ig tart. A káreseményt 15 napon belül be kellett jelenteni a Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságához a 21/2012 VM rendelet 1.sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. Az igazgatóság helyszíni szemle után hatósági bizonyítványt állított ki a hozamérték csökkenésről. 

 

  Ha az érintett területre érvényes piaci mezőgazdasági biztosítás is létezik, akkor ennek meglétét is közölni kellett az első kárbejelentés alkalmával az említett rendelet 2. sz. melléklete szerint.

 

A kárenyhítő kérelmet november 30-ig kell a Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságához benyújtani az említett 21/2012 VM rendelet 3-7. sz. mellékletei alapján. A kérelem a következő év január 31-ig kerül át az MVH-hoz, amely a kárenyhítési igények teljesítéséréről döntést hoz, és március 31-ig teljesíti a kifizetéseket.

 

Az MVH tárgyév július 15-ig értesítette az érintett termelőket a kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettségének összegéről, amelyet szeptember 15-ig kellett megfizetni, kizárólag átutalással a regisztrációs szám és az adóazonosító jel vagy adószám feltüntetésével.  Fontos, hogy a határidő nem a banki átutalási megbízás megadásának az időpontjára vonatkozik, hanem a megfizetett összeg MVH által vezetett kárenyhítési lebonyolítási számlán történő jóváírására. A meg nem fizetett hozzájárulás adók módjára behajtható. 

A központi költségvetésből az állam kiegészítő támogatást nyújt a kárenyhítési számla javára, amely legalább meg kell egyezzen a megelőző évben befizetett összes kárenyhítési hozzájárulás összegével.

 Amennyiben időjárási és természeti jellegű elháríthatatlan külső ok miatt (vis maior) 30 %-os hozamcsökkenés következik be , amelyet a Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága igazol, a haszonbérlőt bérleti díj mérséklés illeti meg a földtulajdonossal szemben. Ilyen esetben a

felvásárló sem kötelezheti a termelőt a kieső mennyiség pótlására, az ilyen irányú szerződés kikötést semmisnek kell tekinteni. Vis maiornak minősülnek a Kockázatkezelési törvény szerinti káresemények mellett az egyéb természeti csapások és a homokverés.

 

 

A kockázatkezelési rendszer célja a termelést érintő időjárási és természeti események miatti anyagi károk enyhítésében való kockázatközösség kialakítása, a gazdálkodók öngondoskodásának  megerősítése, az állami segítség hatékonyabbá tétele, az érintettek arányos felelősségvállalásának

elősegítése.

- Molnár Erzsébet -

ügyfélszolgálati tanácsadó

 

 

 

 

 

21/2012. (III. 9.) VM rendelet

a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről

 

A kárenyhítő juttatás igénybevételének alapvető kérdései

Bejelentés

  • Kárenyhítési év: tárgyévet megelőző év november 1-től tárgyév október 31-ig terjedő időszak.
  • Bejelentés: a káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül a kárt szenvedett terület fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához (1. sz. mell. dátuma és a postára adás dátuma között eltelt idő max. 15 nap)
  • Bekövetkezés:
    • aszály, mg-i árvíz, belvíz és fagy esetében az az időpont, amikor a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik 
    • felhőszakadás, vihar és jégeső esetén, amikor a káresemény első alkalommal észlelhető 

A helyszíni szemle

A helyszíni szemle kapcsán vizsgálandó szempontok:

  • a szemle során – elsősorban – az aktuális állapot rögzítése szükséges 
  • a megfelelő agrotechnikai állapot vizsgálata, különös tekintettel arra, hogy a kultúrában bekövetkezett kárt valóban elemi – természeti – csapás okozta-e
  • szolgáltatási számlák, vetőmag-számla megléte
  • amennyiben az ügyfél Gazdálkodási Napló vezetésére kötelezett és ilyen területen szenvedett kárt, úgy a Gazdálkodási Napló bejegyzéseinek vizsgálata 

Mezőgazdasági biztosítás

  • Amennyiben a termelő a kárral érintett termőföldre és a bejelentett kárra vonatkozó kockázatra rendelkezik mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, úgy annak tényét már az első kárbejelentés alkalmával be kell jelentenie a 2. sz. melléklet szerinti adattartalmú bejelentőlap kitöltésével és a biztosítóval kötött szerződés másolati példányával.
  • Benyújtandó: 
    • 2. sz. mell. 3 eredeti példányban
    • szerződés 3 másolati példányban 

A kárenyhítő juttatás összegének kiszámítása 

  • Számítás: 3-7. mellékletek alapján közzétett táblázatok felhasználásával
  • Benyújtás: a mellékleteket 3 eredeti példányban személyesen vagy postai úton
  • Határidő: tárgyév november 30.
  • Ha a hozamérték-csökkenést több mezőgazdasági káresemény okozta, akkor azt kell megadni, ami az adott kultúrában a legnagyobb mértékű károsodást okozta.

Kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultság: 

  • kárenyhítési rendszerben való részvétel
  • a bekövetkezett káreseményt időben bejelentette (15 nap)
  • a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmét tárgyév november 30-ig benyújtotta 
  • kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági káresemények üzemi szinten több mint 30%-os hozamérték-csökkenést okoztak 
  • A kárenyhítő juttatás összegének megállapításakor kizárólag azon kultúrák hozamérték-csökkenése vehető figyelembe, melyeket mezőgazdasági kár ért és ennek tényéről hatósági bizonyítvány került kiállításra (aug. 01. előtti időszakra elég a jegyzőkönyv). Azon növényeknél, ahol ez nem került kiadásra, ott a „számított kárenyhítő juttatás összege” mezőben 0 értéket kell megadni. 
  • A kárenyhítési eljárás során azon növények nem vehetők figyelembe, melyek a 2012. évi hasznosítási kódok listájában „nem releváns” megjegyzéssel szerepelnek!

Ne adja be, ha …

  • nem szerepel a kárenyhítési rendszerben
  • elutasító határozatot kapott, és nem volt újabb befogadott bejelentése
  • üzemi szinten a hozamérték-csökkenés mértéke nem éri el a 30%-ot
  • a kárenyhítő juttatás összege nem éri el a 10.000 forintot 

A számolás – kezdetek

  • a kárenyhítési rendelet 3-as, 5-ös és 6-os számú melléklet alapadatait kell legelőször kitölteni  
  • az ügyfél által megadott alapadatok alapján a számítás elvégezhető. 

Alapadatok megadása

  • Tárgyév: 2012.
  • Referencia időszak: tárgyévet megelőző ötéves időszak, jelen esetben 2007., 2008., 2009., 2010., 2011.
  • A hozamérték-csökkenés mértékének kiszámítása üzemi szinten történik.
  • Üzemi szint meghatározása: a tárgyévben termesztett valamennyi növénykultúra terület és betakarított termésmennyiség adatának megadása a „nem releváns” kultúrák kivételével. 
  • (kockázatkezelési rendszer 1. pillér kategória hasznosítási kód 2012)

6. sz. melléklet kitöltése

  • Ezen a mellékleten kell az ügyfélnek nyilatkoznia valamennyi tárgyévben termesztett növénykultúráról.
  • A  „Termék megnevezése” („A” oszlop) kitöltése növénykultúránként történik, ami alapesetben egy növénykultúra egy sor teljes területtel.

Egy növény akkor kerülhet több sorba, ha több káresemény történt és/vagy nem teljes területen. Pl.: 5 ha körtéből 1 ha-t jégverés sújtott, a többi nem károsodott. Ebben az esetben ezeket két külön soron kell szerepel

3. sz. melléklet kitöltése

  • A 3. sz. mellékleten (referencia időszak megadása) ugyanazon növénykultúrákat kell szerepeltetni, mint amit a 6. sz. mellékleten. A korábbi évek egyéb növénykultúráit nem kell feltüntetni.
  • Referencia időszak 3 évének meghatározása: a tárgyévet megelőző 5 évből a legmagasabb és a legalacsonyabb hozamot tartalmazó két év elhagyásával képzett 3 év. Mivel ez növénykultúránként történik, így ahány növénykultúra, annyi referencia időszak lehetséges. 

Referencia adatok használata saját adatok helyett

  • Amennyiben a termelő nem rendelkezik a referencia időszak 5 évének valamelyikében referencia adatokkal, úgy az adott növénykultúra vonatkozásában előbb a megyei, ennek hiányában az országos referencia hozam adattal kell számolnia abban a évben.
  • Ebben az esetben a táblázat megfelelő cellájában a „REF” megjegyzés beírásával kérheti a fenti adatok használatát. 

4. és 5. sz. melléklet kitöltése

  • A 4. sz. melléklet alapadatainak kitöltése a 3. sz. melléklet adatainak átvezetésével történik, ebből kerül kiszámításra a referencia hozam súlyozott átlagként.
  • Az 5. sz. mellékletben a referencia átlagár kiszámítása során az 5 évből annak a 3 évnek a referencia árával kell számolni, amit a 3. sz. mellékleten a referencia időszak meghatározásának eredményeként kapott a termelő.
  • Azon növénykultúrák esetében, amelyek szerepelnek a miniszteri közleményben, a miniszteri referencia árral kell számolni. 

7. sz. melléklet kitöltése I

  • Levonásra kerülő tételek 
    • biztosítás összege „L” oszlop: a biztosító által kifizetett kártérítés összege
    • költségmegtakarítás „M” oszlop: a hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege
    • földbérleti díj mérséklés „N” oszlop: a piaci bérleti díj és a kedvezményes bérleti díj különbözete

7. sz. melléklet kitöltése II

  • TH-RH korrekció elvégzése: azon növénykultúrák esetében, melyek a tárgyévben kármentesek voltak, a tárgyévi adat értékét korrigálni kell.  A tárgyévi hozamot 
  • a tárgyévi hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha ez nagyobb, mint a referencia hozam.
  • a referencia hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam kisebb, mint a referenciahozam.
        TH > termelő RH => TH -mal kell számolni
    TH < termelő RH => RH -mal kell számolni

7. sz. melléklet kitöltése III.

  • Negatív hozamérték-csökkenés „J” oszlop: az adott növénykultúra vonatkozásában nem hozamérték-csökkenéssel, hanem többlet-hozamértékkel számolunk, mely a kárenyhítő juttatás összegét csökkenti.
  • Kárenyhítő juttatás összege „O” oszlop: ahol a káreseményről az FM Igazgatóság nem állított ki hatósági bizonyítványt, ott az „O” oszlopban az értéket le kell nullázni.
  • Ha a kárenyhítő juttatás kifizetendő összege kevesebb mint 10.000 Ft, a mezőgazdasági termelő nem jogosult kárenyhítő juttatásra. 

Újravetés, újratelepítés

  • Amennyiben a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra területének termelő által igazolt újravetésére, újratelepítésére került sor, úgy mindkét növénykultúra estében ugyanazon szabályok szerint kell eljárni.  
  • Az újravetett, újratelepített növénykultúrához tartozó adatokat elkülönítetten kell szerepeltetni a mellékleteken úgy, hogy ezen növények esetében megadott adatoknál legfeljebb a korábban mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúránál feltüntetett területnagyságot lehet figyelembe venni. 

- Molnár Erzsébet -
ügyfélszolgálati tanácsadó

 

 

 

nbsp;Amennyiben időjárási és természeti jellegű elháríthatatlan külső ok miatt (vis maior) 30 %-os hozamcsökkenés következik be , amelyet a Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága igazol, a haszonbérlőt bérleti díj mérséklés illeti meg a földtulajdonossal szemben. Ilyen esetben aa bekövetkezett káreseményt időben bejelentette (15 nap)