Kárenyhítés 2012
Jogszabályi háttér:
- 2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről.
- 21/2012. (III. 9.) VM rendelet ) a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről.
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló CLXVIII. törvény 2012. január 1-én lépett hatályba. Ennek szellemében a kockázatok megosztásra kerülnek a termelő , a felvásárló, a bérbe adó ,a biztosító és az állam között.
A rendszer két pillérre épül :
- egyrészt az állam által működtetett kárenyhítési rendszerre,
- másrészt a mezőgazdasági biztosítás díjának támogatására.
A kockázatkezelési közösségnek minden olyan gazdálkodókötelezően tagja lett, aki a területalapú kérelmében legalább 10 ha szántóföldi növényt, vagy 5 ha szántóföldi zöldséget, vagy 1 ha szőlő-, gyümölcs ültetvényt jelentett be.
Vegyes művelési ágak estén 10 ha szántóföldi növény, zöldség és ültetvény, vagy 5 ha zöldség és ültetvény együttes művelése a határ. A rét nem része a kockázatkezelésnek.
A kárenyhítési hozzájárulás mértéke:
- szántóföldi kultúráknál 1000 Ft/ha,
- ültetvénynél és zöldségtermesztésnél 3000 Ft /ha.
Aki a fentiek alapján nem lett kötelezően tagja a kockázatközösségnek, az egységes kérelemben dönthetett a csatlakozásról, de akkor automatikusan 3 évre a rendszer tagjává vált,
A kockázatközösséghez tartozó mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben nyilatkoznia kellett a tárgyévet megelőző évben a területén megtermelt összes termény mennyiségéről termények szerinti bontásban.
Kárenyhítés jégeső, aszály, (a miniszter közleménye szerint) belvíz (5 egymást követő évben csak maximum 3 alkalommal), vihar, téli és tavaszi fagy, felhőszakadás és árvíz káresemények bekövetkezésekor járhat, amennyiben a hozamérték-csökkenés üzemi szinten meghaladja a 30 %-ot.
A hozamérték-csökkenés a referenciahozam-érték és a tárgyévi hozamérték különbsége.
A referenciahozam-érték a tárgyévet megelőző 5 éves időszakban a legalacsonyabb és a legmagasabb hozamainak elhagyásával képzett átlaghozamnak a minisztérium által közleményben meghatározott elszámoló áron számított üzemi szintű értéke a teljes gazdaságra vonatkoztatva.
A kárenyhítő juttatás mértéke legfeljebb a hozamérték csökkenés 80 %-a lehet, amelyet csökkent az üzleti biztosító által kifizetett kártérítéssel – ha van ilyen -, és a káreseményből adódóan fel nem merült technológiai költségekkel.
A mezőgazdasági termelő csak a kárenyhítő juttatás 50 %-ra jogosult, ha legalább az üzemi szintű referenciahozam értékének felére nem köt paci mezőgazdasági biztosítást.
A kockázatviselés alapesetben november 1-től október 31-ig tart. A káreseményt 15 napon belül be kellett jelenteni a Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságához a 21/2012 VM rendelet 1.sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. Az igazgatóság helyszíni szemle után hatósági bizonyítványt állított ki a hozamérték csökkenésről.
Ha az érintett területre érvényes piaci mezőgazdasági biztosítás is létezik, akkor ennek meglétét is közölni kellett az első kárbejelentés alkalmával az említett rendelet 2. sz. melléklete szerint.
A kárenyhítő kérelmet november 30-ig kell a Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságához benyújtani az említett 21/2012 VM rendelet 3-7. sz. mellékletei alapján. A kérelem a következő év január 31-ig kerül át az MVH-hoz, amely a kárenyhítési igények teljesítéséréről döntést hoz, és március 31-ig teljesíti a kifizetéseket.
Az MVH tárgyév július 15-ig értesítette az érintett termelőket a kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettségének összegéről, amelyet szeptember 15-ig kellett megfizetni, kizárólag átutalással a regisztrációs szám és az adóazonosító jel vagy adószám feltüntetésével. Fontos, hogy a határidő nem a banki átutalási megbízás megadásának az időpontjára vonatkozik, hanem a megfizetett összeg MVH által vezetett kárenyhítési lebonyolítási számlán történő jóváírására. A meg nem fizetett hozzájárulás adók módjára behajtható.
A központi költségvetésből az állam kiegészítő támogatást nyújt a kárenyhítési számla javára, amely legalább meg kell egyezzen a megelőző évben befizetett összes kárenyhítési hozzájárulás összegével.
Amennyiben időjárási és természeti jellegű elháríthatatlan külső ok miatt (vis maior) 30 %-os hozamcsökkenés következik be , amelyet a Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága igazol, a haszonbérlőt bérleti díj mérséklés illeti meg a földtulajdonossal szemben. Ilyen esetben a
felvásárló sem kötelezheti a termelőt a kieső mennyiség pótlására, az ilyen irányú szerződés kikötést semmisnek kell tekinteni. Vis maiornak minősülnek a Kockázatkezelési törvény szerinti káresemények mellett az egyéb természeti csapások és a homokverés.
A kockázatkezelési rendszer célja a termelést érintő időjárási és természeti események miatti anyagi károk enyhítésében való kockázatközösség kialakítása, a gazdálkodók öngondoskodásának megerősítése, az állami segítség hatékonyabbá tétele, az érintettek arányos felelősségvállalásának
elősegítése.
- Molnár Erzsébet -
ügyfélszolgálati tanácsadó
21/2012. (III. 9.) VM rendelet
a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről
A kárenyhítő juttatás igénybevételének alapvető kérdései
Bejelentés
- Kárenyhítési év: tárgyévet megelőző év november 1-től tárgyév október 31-ig terjedő időszak.
- Bejelentés: a káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül a kárt szenvedett terület fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához (1. sz. mell. dátuma és a postára adás dátuma között eltelt idő max. 15 nap)
- Bekövetkezés:
- aszály, mg-i árvíz, belvíz és fagy esetében az az időpont, amikor a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik
- felhőszakadás, vihar és jégeső esetén, amikor a káresemény első alkalommal észlelhető
A helyszíni szemle
A helyszíni szemle kapcsán vizsgálandó szempontok:
- a szemle során – elsősorban – az aktuális állapot rögzítése szükséges
- a megfelelő agrotechnikai állapot vizsgálata, különös tekintettel arra, hogy a kultúrában bekövetkezett kárt valóban elemi – természeti – csapás okozta-e
- szolgáltatási számlák, vetőmag-számla megléte
- amennyiben az ügyfél Gazdálkodási Napló vezetésére kötelezett és ilyen területen szenvedett kárt, úgy a Gazdálkodási Napló bejegyzéseinek vizsgálata
Mezőgazdasági biztosítás
- Amennyiben a termelő a kárral érintett termőföldre és a bejelentett kárra vonatkozó kockázatra rendelkezik mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, úgy annak tényét már az első kárbejelentés alkalmával be kell jelentenie a 2. sz. melléklet szerinti adattartalmú bejelentőlap kitöltésével és a biztosítóval kötött szerződés másolati példányával.
- Benyújtandó:
- 2. sz. mell. 3 eredeti példányban
- szerződés 3 másolati példányban
A kárenyhítő juttatás összegének kiszámítása
- Számítás: 3-7. mellékletek alapján közzétett táblázatok felhasználásával
- Benyújtás: a mellékleteket 3 eredeti példányban személyesen vagy postai úton
- Határidő: tárgyév november 30.
- Ha a hozamérték-csökkenést több mezőgazdasági káresemény okozta, akkor azt kell megadni, ami az adott kultúrában a legnagyobb mértékű károsodást okozta.
Kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultság:
- kárenyhítési rendszerben való részvétel
- a bekövetkezett káreseményt időben bejelentette (15 nap)
- a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmét tárgyév november 30-ig benyújtotta
- kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági káresemények üzemi szinten több mint 30%-os hozamérték-csökkenést okoztak
- A kárenyhítő juttatás összegének megállapításakor kizárólag azon kultúrák hozamérték-csökkenése vehető figyelembe, melyeket mezőgazdasági kár ért és ennek tényéről hatósági bizonyítvány került kiállításra (aug. 01. előtti időszakra elég a jegyzőkönyv). Azon növényeknél, ahol ez nem került kiadásra, ott a „számított kárenyhítő juttatás összege” mezőben 0 értéket kell megadni.
- A kárenyhítési eljárás során azon növények nem vehetők figyelembe, melyek a 2012. évi hasznosítási kódok listájában „nem releváns” megjegyzéssel szerepelnek!
Ne adja be, ha …
- nem szerepel a kárenyhítési rendszerben
- elutasító határozatot kapott, és nem volt újabb befogadott bejelentése
- üzemi szinten a hozamérték-csökkenés mértéke nem éri el a 30%-ot
- a kárenyhítő juttatás összege nem éri el a 10.000 forintot
A számolás – kezdetek
- a kárenyhítési rendelet 3-as, 5-ös és 6-os számú melléklet alapadatait kell legelőször kitölteni
- az ügyfél által megadott alapadatok alapján a számítás elvégezhető.
Alapadatok megadása
- Tárgyév: 2012.
- Referencia időszak: tárgyévet megelőző ötéves időszak, jelen esetben 2007., 2008., 2009., 2010., 2011.
- A hozamérték-csökkenés mértékének kiszámítása üzemi szinten történik.
- Üzemi szint meghatározása: a tárgyévben termesztett valamennyi növénykultúra terület és betakarított termésmennyiség adatának megadása a „nem releváns” kultúrák kivételével.
- (kockázatkezelési rendszer 1. pillér kategória hasznosítási kód 2012)
6. sz. melléklet kitöltése
- Ezen a mellékleten kell az ügyfélnek nyilatkoznia valamennyi tárgyévben termesztett növénykultúráról.
- A „Termék megnevezése” („A” oszlop) kitöltése növénykultúránként történik, ami alapesetben egy növénykultúra egy sor teljes területtel.
Egy növény akkor kerülhet több sorba, ha több káresemény történt és/vagy nem teljes területen. Pl.: 5 ha körtéből 1 ha-t jégverés sújtott, a többi nem károsodott. Ebben az esetben ezeket két külön soron kell szerepel
3. sz. melléklet kitöltése
- A 3. sz. mellékleten (referencia időszak megadása) ugyanazon növénykultúrákat kell szerepeltetni, mint amit a 6. sz. mellékleten. A korábbi évek egyéb növénykultúráit nem kell feltüntetni.
- Referencia időszak 3 évének meghatározása: a tárgyévet megelőző 5 évből a legmagasabb és a legalacsonyabb hozamot tartalmazó két év elhagyásával képzett 3 év. Mivel ez növénykultúránként történik, így ahány növénykultúra, annyi referencia időszak lehetséges.
Referencia adatok használata saját adatok helyett
- Amennyiben a termelő nem rendelkezik a referencia időszak 5 évének valamelyikében referencia adatokkal, úgy az adott növénykultúra vonatkozásában előbb a megyei, ennek hiányában az országos referencia hozam adattal kell számolnia abban a évben.
- Ebben az esetben a táblázat megfelelő cellájában a „REF” megjegyzés beírásával kérheti a fenti adatok használatát.
4. és 5. sz. melléklet kitöltése
- A 4. sz. melléklet alapadatainak kitöltése a 3. sz. melléklet adatainak átvezetésével történik, ebből kerül kiszámításra a referencia hozam súlyozott átlagként.
- Az 5. sz. mellékletben a referencia átlagár kiszámítása során az 5 évből annak a 3 évnek a referencia árával kell számolni, amit a 3. sz. mellékleten a referencia időszak meghatározásának eredményeként kapott a termelő.
- Azon növénykultúrák esetében, amelyek szerepelnek a miniszteri közleményben, a miniszteri referencia árral kell számolni.
7. sz. melléklet kitöltése I
- Levonásra kerülő tételek
- biztosítás összege „L” oszlop: a biztosító által kifizetett kártérítés összege
- költségmegtakarítás „M” oszlop: a hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege
- földbérleti díj mérséklés „N” oszlop: a piaci bérleti díj és a kedvezményes bérleti díj különbözete
7. sz. melléklet kitöltése II
- TH-RH korrekció elvégzése: azon növénykultúrák esetében, melyek a tárgyévben kármentesek voltak, a tárgyévi adat értékét korrigálni kell. A tárgyévi hozamot
- a tárgyévi hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha ez nagyobb, mint a referencia hozam.
- a referencia hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam kisebb, mint a referenciahozam.
TH > termelő RH => TH -mal kell számolni
TH < termelő RH => RH -mal kell számolni
7. sz. melléklet kitöltése III.
- Negatív hozamérték-csökkenés „J” oszlop: az adott növénykultúra vonatkozásában nem hozamérték-csökkenéssel, hanem többlet-hozamértékkel számolunk, mely a kárenyhítő juttatás összegét csökkenti.
- Kárenyhítő juttatás összege „O” oszlop: ahol a káreseményről az FM Igazgatóság nem állított ki hatósági bizonyítványt, ott az „O” oszlopban az értéket le kell nullázni.
- Ha a kárenyhítő juttatás kifizetendő összege kevesebb mint 10.000 Ft, a mezőgazdasági termelő nem jogosult kárenyhítő juttatásra.
Újravetés, újratelepítés
- Amennyiben a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra területének termelő által igazolt újravetésére, újratelepítésére került sor, úgy mindkét növénykultúra estében ugyanazon szabályok szerint kell eljárni.
- Az újravetett, újratelepített növénykultúrához tartozó adatokat elkülönítetten kell szerepeltetni a mellékleteken úgy, hogy ezen növények esetében megadott adatoknál legfeljebb a korábban mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúránál feltüntetett területnagyságot lehet figyelembe venni.
- Molnár Erzsébet -
ügyfélszolgálati tanácsadó
nbsp;Amennyiben időjárási és természeti jellegű elháríthatatlan külső ok miatt (vis maior) 30 %-os hozamcsökkenés következik be , amelyet a Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága igazol, a haszonbérlőt bérleti díj mérséklés illeti meg a földtulajdonossal szemben. Ilyen esetben aa bekövetkezett káreseményt időben bejelentette (15 nap)