Ősi magyar alkotmány
ELSŐKÉNT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK KAPTA AZ ŐSI ALKOTMÁNYT
Fejér Andor, a megyei közgyűlés elnöke vette át a díszkötetet
2009.11.19.
Történelmi esemény helyszíne volt ma a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés Székháza, a Megyeháza. Fejér Andor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke ünnepélyes keretek között vette át a Magyar Történeti Alkotmány díszkötetét dr. Kelemen Andrástól, a Magyarországért Kulturális Egyesület alelnökétől.
Ez alkalomból mondott beszédet Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke az ünnepségen, aki többek között arról szólt, hogy azok, akik kezükbe veszik az Ősi Magyar Alkotmányt, e könyvben megtalálják azokat a magyarságot jellemző történelmi momentumokat, amelyek alapján ma is érezhetik együvé tartozásukat. Azok is, akik a Kárpát-medencében és azok is, akik a tengeren túl élnek. Az országgyűlés alelnöke felelevenítette a rendszerváltozása kori alkotmányozás körülményeit, azt, hogy égetően szükség lenne a politikai történések miatt új alkotmányozó nemzetgyűlésre.
Dr. Kelemen András, a Magyarországért Kulturális Egyesület alelnöke felelevenítette azokat a három évvel ezelőtti budapesti Kossuth téri eseményeket, amikor is az emberek azon igényüket fogalmazták meg, hogy ebben az országban olyan rendnek kellene már végre lennie, ahol a jogrend nem ellenkezik az emberek természetes igazságérzetével, s amely események ahhoz vezettek, hogy egyesületük elhatározta e Ősi Történeti Magyar Alkotmány újra egységbe foglalását, amelyre példa korábban 150 évvel ezelőtt volt.
Fejér Andor, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnöke elmondta, hogy nagy megtiszteltetés a megyei közgyűlés számára, hogy az Ősi Magyar Alkotmány díszkötetét az Országházban való elhelyezését követően a magyarországi megyék közül elsőként az értékeit a helyi jogalkotásban, a jövő nemzedéke számára továbbadó Jász-Nagykun-Szolnok Székházában, a megyeházán helyezik el.
E könyv célja - olvashatjuk bevezetőjében -, hogy szembesítsen számos elhalványult értékkel, fogalommal, gondolkodásmóddal, szokásjogi szabállyal és törvénnyel, Magyarország régi Alkotmányával.
Az alkotmány egy nép karakterének jogtükre. A ,,Hungaria est semper libera” (Magyarország örökké szabad) elvének bizonyossága, igénye áthatotta szinte minden korszak Magyarországi honpolgárait.
Ezt az állapotot alkotmánynak nevezték már a VIII. század vége óta.
A több mint 1000 éves államfilozófiai és alkotmányjogi remekművet a régi magyar joggyakorlatnak megfelelően a Magyarországért Kulturális Egyesület hiteles helyek őrzésére kívánja bízni, így a kötet egyes számú díszpéldánya a magyar országgyűlés épületében került elhelyezésre.
Az egyesület terve, hogy további példányokat helyezzen el az ország jeles pontjain, abból a célból, hogy ősi alkotmányunk szellemisége még közelebb kerüljön a magyar emberekhez. Szolnok és az 1878-ban épült Megyeháza, amely a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlésnek is otthona, méltó őrzőhelye a megyeházán mindig megtekinthető Magyar Történeti Alkotmánynak.
A most megjelent kiadvány :
- Magyarország ősi alkotmánya 1000 éves jogalkotásunk legfontosabb szabályait tartalmazza kulturális és történelmi háttérrel
- összegezi az államszervezés, az államigazgatás ezeréves tapasztalatait
- szerves része jogtörténetünknek, államfilozófiánknak
- vérszerződés megkötése óta szabályozza a magyar társadalom életét
- hiánypótló politikai kultúránkban
- 150 éve jelent meg utoljára egységes szerkezetben
- dr. Zétényi Zsolt vállalkozott a hiánypótló mű elkészítésére a Magyarországért Kulturális Egyesület támogatásával.
- A most kiadásra került mű öt nagyobb fejezetre osztható, több mint ezer oldal
- Bevezető részében az Alkotmányról, fogalmáról, egyes jellegzetességeiről, az első alkotmányos államokról, a történeti alkotmány sarokpontjairól, a vérszerződésről olvashat az érdeklődő
- A második fejezet tartalmazza a történeti alkotmány törvényeit, szokásait, a szokásjogot, a sarkalatosabb törvényeket, mint pl. az 1222 Aranybulla, egészen 1848-ig
- A harmadik fejezet az alkotmányos jellegű törvényekkel foglalkozik 1867-1944-ig bezárólag
- A negyedik a jelentősebb közjogi törvények összegzése 1492-1944-ig
- Az ötödik fejezetnek nevezhető rész a törvények tárgykör szerinti csoportosítását, függeléket - benne pl. Szent István intelmei Imre herceghez - továbbá a törvények időrendi mutatóját, a Szent Koronával kapcsolatos törvényeket tartalmazza.