katasztrófavédelem

Lakossági felhívás az erdő és szabadtéri tüzek megelőzésére

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében tilos a növényzet, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett, vagy kerti hulladék szabadtéri égetése, kivéve, ha azt külön jogszabály – pl. növény egészségügyi okból hatósági engedély beszerzése mellett – megengedi. Avar és kerti hulladék égetését csak az adott település önkormányzata engedélyezheti rendeletében, de égetni ebben az esetben is csak a rendeletben meghatározott helyen, napokon és módon szabad. Külterületi ingatlanok esetében, amennyiben az égetést jogszabály megengedi, előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal (irányított égetés). Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett. 
A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tartalmazza. A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének. A felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet és életveszélyt jelentő, vagy súlyos kárt okozó tüzek forrásává válhat.
A szabadtéri tűz kockázata jelentősen függ az időjárási viszonyoktól, a száraz és szeles időjárás elősegíti a tűz kialakulását, továbbterjedését. Erdőtűz-veszélyes időszakban országos szinten a vidékfejlesztési miniszter, területi szinten az erdészeti hatóság tűzgyújtási tilalmat rendelhet el, mely esetén az érintett területen akkor is tilos a tűzgyújtás – beleértve a kijelölt tűzrakóhelyeket is –, ha azt egyébként más jogszabály megengedi. 
A jogszabályi tilalom ellenére, illetve jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység miatt az önkormányzat, a környezetvédelmi hatóság és a tűzvédelmi hatóság bírságot szabhat ki.
 
Tűzgyújtási tilalommal és erdőtüzekkel kapcsolatos további információkért keresse fel a katasztrófavédelem oldalait  http://www.katasztrofavedelem.hu), vagy a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság honlapját (www.erdotuz.hu). Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság tájékoztató kisfilmjei az alábbi linkeken tekinthetőek meg:
Share/Save

Hirdetmény

A Környezetvédelmi és Fűtéstechnikai Nonprofit Kft. /Elérhetősége: 5300 Karcag, Szt. István sgt. 17., Tel: 70/411-0738, www.filantrop.org, filantropkarcag@filantrop.org/ tájékoztatása szerint a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény, az azt szabályozó 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet, a 63/2012. (XII.11.) BM rendelet, valamint a 29/2014. (XII.2.) Szolnok MJV rendelete alapján Fegyvernek területén 2016.  június, július, augusztus hónapokban végzi a kéményseprő-ipari közszolgáltatást (a kémények ellenőrzését) a Filantrop Kft.

Kéményseprő-ipari közszolgáltatási szerződés (pdf)

Változások a kéményseprésben (pdf)

A Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltség tájékoztatója (pdf)

Share/Save

Figyelemfelhívás

Figyelemfelhívás vízkárok megelőzése
 
Az elmúlt napokban tapasztalt intenzív havazás, esőzés során jelentős mennyiségű csapadék hullott a megyében. A hó olvadása miatt fokozottan telítődnek a vízelvezető árokrendszerek, ezért felhívjuk a figyelmet, hogy még idejében végre kell hajtani a szükséges karbantartási munkálatokat. Ha az átereszek jéggel tömődnek el, akkor a vízelvezető-rendszerek nem tudják betölteni funkciójukat. 
Gondot okozhat az árokrendszerben a víz útjába kerülő bármilyen akadály, ami meggátolja a víz elfolyását, vagy felduzzasztja azt. Ilyen esetekben a környező kertekben vagy akár lakóházakban is kárt tehet a víz. Jelenleg az átereszekben megrekedt, úgynevezett jégdugók, nagyobb jégtorlaszok akadályozhatják az elfolyást. Ez a probléma belterületeken és a termőföldeken is megjelenhet, és fokozza a belvízveszélyt! 
A katasztrófavédelem felhívja az ingatlantulajdonosok, a gazdák és a fenntartók figyelmét, hogy az átereszek tisztítása olyan aktuális feladat, amelynek elmulasztása az ingatlanokban vagy a gazdaságban komoly károkat okozhat.
 
Szolnok, 2016. január 7. 
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Share/Save

Katasztrófavédelmi tájékoztató

Tisztelt Állampolgárok!
A katasztrófavédelem egyik legfontosabb eleme a jól működő, széleskörű társadalmi alapokon nyugvó
polgári védelem. Ahogy az elnevezés is tükrözi, a polgárok szerveződésével, együttműködésével létrejövő,
a polgárok védelmére hivatott rendszerről van szó, mely elsősorban különböző katasztrófák,
veszélyhelyzetek esetén képes segítséget nyújtani olyan esetekben, amikor az esemény kezelésére rendelt
szervezetek (például tűzoltóság, rendőrség, mentőszolgálat) kapacitásai önmagukban már nem elegendők
Erre adott esetben egy elhúzódó, komoly árvízi helyzet is példa lehet, hiszen egy ilyen védekezés egyrészt
időben is elnyúlik – a beavatkozókat pihentetni kell, a védekezést azonban nem lehet felfüggeszteni –
másrészt szükségessé válhat olyan kapacitások igénybe vétele, melyekkel a hivatásos szervek nem, vagy
csak korlátozott mértékben rendelkeznek.
A katasztrófavédelem polgári védelmi szakterületének alappillére az úgynevezett polgári védelmi
szervezetek rendszere. Ez a rendszer munkahelyi, települési, területi illetékességű egységekből
(infokommunikációs, logisztikai, egészségügyi, illetve lakosságvédelmi egységek) áll, az adott település,
terület veszélyeztetettségének figyelembe vételével.
Az egységek állománya az utóbbi évtizedekben kijelölés alapján került feltöltésre, a megújult
katasztrófavédelmi szabályzórendszer - 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá
kapcsolódó egyes törvények módosításáról - azonban lehetőséget ad önkéntes polgári védelmi szervezetek
létrehozására is.
Ily módon léteznek ún. köteles, illetve önkéntes polgári védelmi szervezetek. Jász-Nagykun-Szolnok
megyében a köteles polgári védelmi szervezetek állománya több ezer főt tesz ki, de az önkéntesek száma is
dinamikusan növekszik. A megyében a Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltség területén működik a
legtöbb önkéntes mentőcsoport - szám szerint 14 db. A terület ár- és belvízi, valamint ipari
veszélyeztetettségének mértéke indokolttá teszi, hogy valamennyi település rendelkezzen önkéntes
mentőcsoporttal.
Önkénteseink olyan emberek, akik vállalják, hogy szabadidejükből áldoznak a köz javára, illetve felajánlják
erejüket és tudásukat embertársaik védelme érdekében. Az önkéntesek egy részére fizikai munkában tudunk
számítani, más részük pedig speciális szakértelmével járul hozzá a katasztrófák hatásai elleni védekezéshez
(például orvos, építész, vagy éppen búvár).
Célunk, hogy a polgári védelmi szervezetek minél nagyobb része álljon önkéntesekből, hiszen az az ember
képes legtöbbet tenni, aki saját akaratából cselekszik, magától dönt úgy, hogy a közösség érdekében -
szükség esetén - plusz feladatokat vállal. Egy települést ért káreseményre az adott helyszínen élők tudnak a
leggyorsabban reagálni, és ők ismerik lakókörnyezetüket a legjobban.
Közhely, de egy rohanó világban élünk, melyben lassan magunkra sincs türelmünk, örülünk, ha szűk
családunkról gondoskodhatunk, mégis valamennyien tudjuk, hogy vannak dolgok, melyek bármelyikünkből
nagybetűs EMBERT varázsolhatnak: a tenni akarás, a másokért vállalt áldozat.
Az önkéntes mentőcsoportokkal a hivatásos erők létszáma gyorsan megtöbbszörözhető, a károk minél
gyorsabb felszámolása érdekében. Ezért kérjük a lakosokat, hogy csatlakozzanak hozzánk, legyenek tagjai
egy olyan csapatnak, melyben mindenki egy céllal dolgozik: önzetlenül segíteni a bajban!
A Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltség elérhetőségei:
5000 Szolnok, József Attila út 14.
Telefon: 56/510-165 Fax: 56/420-114
Share/Save

Katasztrófavédelmi tájékoztató

Tisztelt Állampolgárok!
A Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltség ezúton tájékoztatja a lakosságot a környezetünkben lévő
veszélyeztető tényezőkkel és a szervezet kiemelt feladataival kapcsolatban.
A szolnoki és a törökszentmiklósi járás településein - a térség földrajzi sajátosságából adódóan -
leginkább az árvíz és a belvíz okoz jelentős gondot, melyek egyaránt veszélyeztetik a települések bel- és
külterületét.
A Tisza-folyón időszakosan kialakuló árhullám, a Tisza, Zagyva folyók huzamosabb ideig tartó
telítettsége esetén okozhat árvízi veszélyeztetettséget, mely szempontból megyénk az ország egyik
legkedvezőtlenebb földrajzi és vízrajzi fekvésű helye. A megye területének: 76 %-a árvíz által
veszélyeztetett terület.
A települések árvíz elleni védelmét a kiépített gátrendszer látja el, mely a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi
Igazgatóság kezelésében van. A megyében a fővédvonal hossza: 667,410 km. A kiépített töltések mentén
elsősorban fakadóvizek, átázások és szivárgások fordulnak elő.
Az utóbbi időben az árvízszintek jelentősen emelkedtek, az árvizek gyakorisága, tartóssága nőtt. Tartós
árvíz esetén a fővédvonalak mentén fakadóvíz jelentkezik, melynek elvezetésére a meglévő csatornák
használhatók.
Árvízkor víz alá kerülhetnek lakott települések, ipari és más objektumok, termőföldek, sérülhetnek a víz,
gáz, villamos és hírközlő berendezések, fertőzés és járványveszély alakulhat ki.
Belvíz az átlagosnál csapadékosabb, esős évszakokban, a mély fekvésű területeken jelentkezik, amely a
járások területének jelentős hányadát képezi. A Közép-Tisza vidékének belvízi veszélyeztetettsége igen
nagy, ami azt jelenti, hogy a terület jelentős része belvízzel közepesen, illetve erősen veszélyeztetett. A
belvíz elleni védekezés eredményessége függ a belvízelvezető csatornák állapotától, a védekezésre
fordítható anyagi, technikai és emberi erőforrások mértékétől. Nagyon fontos, hogy a lakosság saját
ingatlanai és települése védelme érdekében nagy hangsúlyt helyezzen a belvízelvezető árkok
karbantartására (kaszálás, gaztalanítás, átereszek tisztán tartása).
A fentiek mellett számolnunk kell a rendkívüli időjárás veszélyeztető tényezőivel (tartós hőség,
rendkívüli hideg, szélviharok, heves zivatartok stb.), a közműrendszerek esetleges meghibásodásával,
valamint a területen működő veszélyes anyagokat feldolgozó vagy előállító üzemek zavaraival is. A
nyári időszakban a tartós szárazság és sok esetben az emberi gondatlanság okoz nagyobb kiterjedésű
tüzeket.
Ezeknek a helyzeteknek a kezelésére a települések veszélyelhárítási terveket dolgoznak ki, melyek
tartalmazzák többek között a kitelepítés, illetve a befogadás települési adatait, a lakosság védelmére
vonatkozó eljárásokat, a védekezésben résztvevők elérhetőségeit, valamint a kárelhárítás és helyreállítás
feladatait.
A védekezés elősegítése mellett fontos, hogy felkészültek legyünk a veszélyhelyzetekre, és legyünk
tisztában az ilyenkor ajánlott magatartási szabályokkal, melyekről, illetve a veszélyekről és az ellenük
való védekezéssel kapcsolatban szervezetünk honlapjáról szerezhet bővebb információt:
A kirendeltség feladata a katasztrófák elleni védekezésre történő felkészülés, a lakosság védelme, a
veszélyhelyzetek megelőzése és a károk felszámolásában való közreműködés.
Feladataink szerteágazóak és sokrétűek: a katasztrófák, valamint a veszélyes anyagok által okozott
súlyos balesetek elleni megelőzéstől és felkészüléstől, az anyagi javakat fenyegető hatások elleni
védekezésen és beavatkozáson át, egészen a helyreállítási feladatokban vállalt feladatokig terjednek.
A kirendeltség iparbiztonsági, tűzvédelmi, polgári védelmi hatósági, szakhatósági jogköröket gyakorol,
valamint a veszélyhelyzetek megelőzése érdekében összehangolja más hatóságok tevékenységét.
Továbbá gyakorolja a létfontosságú rendszerelemek (pl. kórházak) beazonosításában, felügyeletében, a
polgári veszélyhelyzeti tervezésben, a védelmi igazgatásban meghatározott feladatait.
A kirendeltség végzi a tűzoltást, a műszaki mentést, a lakosság védelmét, tájékoztatását és riasztását, és
ehhez kapcsolódóan koordinálja az önkormányzati, a létesítményi tűzoltóságok, valamint az önkéntes
tűzoltó egyesületek részvételét a tűzoltásban, műszaki mentésben.
Hatósági feladatellátásunk kiemelten fontos a hazai rendvédelemben, mivel hatósági jogköreink
többek között:
· a veszélyes ipari üzemek engedélyezési és hatósági ellenőrzési rendszerének működtetése;
· veszélyes áruk közúti szállítás hatósági ellenőrzésének végrehajtása;
· az építési, tűzvédelmi technikai termékek piacfelügyelete;
· az épületek, építmények tűzvédelmi létesítési előírásai alól eltérés engedélyezése;
· a tűzvédelmi szakértői tevékenységgel összefüggő közigazgatási hatósági eljárások.
A kirendeltség területén járási mentőcsoportok és önkéntes mentőszervezetek is működnek a lakosság
védelme érdekében. Az önkéntes mentőcsoportokkal a hivatásos erők létszáma gyorsan
megtöbbszörözhető, a károk minél gyorsabb felszámolása érdekében. Ezért kérjük a lakosokat, hogy
csatlakozzanak hozzánk, legyenek tagjai egy olyan önkéntes csapatnak, melyben mindenki egy céllal
dolgozik: önzetlenül segíteni a bajban!
A Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltség elérhetőségei:
Cím: 5000 Szolnok, József Attila út 14.
Telefon: 56/510-165 Fax: 56/420-114
Share/Save