Felhívás gyapottok bagolylepke elleni védekezésre

Tisztelt Gazdálkodók!A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága az általa üzemeltetett előrejelzési rendszer adatai alapján nagy gazdasági kárral veszélyeztető gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) elleni védekezésre védekezési felhívást tesz közzé az alábbiak szerint:Magyarország déli megyéiben jelezték a gyapottok bagolylepke második nemzedékének megjelenését. A csapdák adatai alapján az idei rajzás a 2003. évi erős rajzás szintjét is elérheti. Szolnok megyében eddig két termelő (Törökszentmiklósról és Túrkevéről) jelezte a gyapottok bagolylepke hernyóinak károsítását zöldborsóban, a csapdák eddig csak néhány egyedet (lepkét) fogtak.Életmódja: A gyapottok bagolylepke vándorfaj, általában délről érkeznek, de az éghajlat melegedése során hazánkban is áttelelhet. Báb alakban telel a talajban és az első egyedek május folyamán jelennek meg. A lepkék tojásrakása folyamatos, tojásaikat a levélre, virágokra, kukoricánál levélre, címerre, bibeszálra, a csuhélevelek csúcsára helyezik el. A kártevőnek akár 2-3 nemzedéke is lehet hazánkban. A hernyók meglehetősen fénykerülők, és a nedvességet sem kedvelik. Károsítása: Polifág faj, hernyója károsít (imágók kevésbé táplálkoznak) kukoricán, napraforgón, paprikán, paradicsomon, babon és még számos szántóföldi, kertészeti dísz- és haszonnövényen. Kártételének közös jellemzője, hogy a hernyó kifejezetten a virágot vagy a termést károsítja, így például kukoricán a fejlődő szemeket rágja, napraforgón a tányérba fúr bele, paprikán és paradicsomon a fejlődő bogyók belsejébe rágja magát a hernyó, üvegházban gerberán pedig a fejlődő virágokon táplálkozik. Kártételének következtében a sebzéseken, a hernyó ürüléke és a befolyó víz által másodlagosan megtelepedhetnek különböző kórokozók, - pl.:fuzárium, szürkepenész, rothadást okozó baktériumok - amelyek csökkenthetik a termés mennyiségét és rontják a minőségét. Védekezés: A hernyók elleni hatékony védekezés érdekében fontos szerepe van a helyi előrejelzésnek. Az imágók rajzásának megfigyelését ragacsos vagy varsás típusú feromoncsapdával vagy fénycsapdával végezhetjük. A lárvakelés a rajzáscsúcsot (tojásrakást) követően 4-7 napra várható, ha a hőmérséklet 25 °C feletti, ekkorra kell időzíteni a védekezést. A védekezést nehezíti, hogy a délről érkező nőstények tojásrakásra korábban érhetnek, mint az itt áttelelt populációk, valamint az évek többségében az imágók rajzása júniustól augusztus végéig gyakorlatilag folyamatos. Ennek következtében folyamatos a tojásrakás és a lárvakelés, ezért a hernyók korösszetétele sokszor vegyes. Ilyenkor ismételt védekezésekkel tudjuk megoldani az adott kultúra védelmét. A védekezés jó időzítéséhez az előrejelzés elsőrendű, mert miután a hernyók berágnak a virág vagy termés belsejébe, rejtetten, a növényvédő szerekkel gyakorlatilag elérhetetlen helyen élik életüket és károsítanak. Leginkább az imágók és a fiatal hernyók irthatók eredményesen, ezért az imágók rajzásának megfigyelése és a peték szignalizációja nagyon fontos a védekezési időpont helyes megválasztásához. Kémiai védekezés a kultúrában engedélyezett készítményekkel: kitinszintézis gátlókkal (diflubenzuron, lufenuron, triflumuron, teflubenzuron), Bacillus thuringiensis törzsekkel, valamint lárva és tojásölő hatással is rendelkező hatóanyagokkal, pl: indoxacarb használatával.Jordán László s.k.Igazgató