Dallam a szabadságról

Cseh Tamás nap Kőbányán!

Dávid Mária vagyok. Január 18-án színpadra léphettem a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban. Egy dalt énekeltem, melynek dallama egyszerű, terjedelme pedig igen rövid. Kissé szomorúan álltam a hallgatóság előtt, csak arra tudtam gondolni, hogy bár „előadásom” még el sem kezdődött, itt a vége. Végére értem az ide vezető útnak, mely során – hála Mészáros Ildikónak - megannyi jó élményben, izgalomban, nevetésben, meglepetésben volt részem. Úgy hiszem, Mészáros Ildikót nem szükséges bemutatnom, írásait, költeményeit olvashatta, hallhatta a fegyverneki közönség. Mégis ejtenék néhány szót arról az Ildiről, akit immáron közelebbről is ismerek.
Fantasztikus energiával, kreativitással rendelkezik, ő az aki:
ha ötlete van: megírja,
ha eszébe jut valami: leírja,
ha mégsem úgy látja: átírja,
ha papír kerül a kezébe: ráírja.
Mi születhet ebből? Egy vers, egy novella, vagy akár egy dalszöveg a szabadságról. 2013 novemberében a Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központ pályázatot hirdetett Dallam a szabadságról címmel, egy később megrendezésre kerülő Cseh Tamás nap alkalmából. A pályázatban foglaltak alapján egy megadott Cseh Tamás dallamra lehetett dalszöveget kreálni, témája pedig adott volt, nem más, mint a szabadság. Mészáros Ildikónak tetszett ez a kiírás, vagy kihívás, hiszen ilyen jellegű művet még nem alkotott. Meglévő dallamra szöveget írni adott témával igen nehéz feladat, ezért úgy gondolta megpróbálkozik vele. Olyan megtiszteltetés ért, hogy Ildi megkeresett engem és a segítségemet kérte. Gondolkodás nélkül igent mondtam neki. Cseh Tamás dallam + Mészáros Ildikó szöveg + gitár + női énekhang = nem mindennapi turmix!
A mű megalkotásához „CsT-érzés”, a költő egyéni elképzelései, Nagy Jani gitárjátéka és humora, végül pedig sok kávé szükségeltetett. Nekem már csak a dal feléneklése jutott osztályrészül. Ildi nem érte be ennyivel, hiszen ha ő elkezd gondolkodni ... Nos, azt a gondolatmenetet tovább is folytatja. Így született meg a Sír a csönd című vers, amit a dallal együtt elküldtünk a pályázatra.
Egy költő az olvasók kritikái alapján tud közérthető lenni, Ildikó is egy elemző visszajelzést várt a zsűritől. Várt és várt... . Ez utóbbi ugyan elmaradt, helyette meghívást kapott műveivel a Cseh Tamás napra. Kell ennél jobb kritika?!

A rendezvényidőpontja: jan.18. Ekkor tartották itt Fegyverneken az immáron hagyománnyá vált Kultúra napját, a Baldácsy estet, és a Táncházat. Ezen alkalmakkor Ildi is jelen szokott lenni, jómagam is aktív résztvevője szoktam lenni a Műv.ház programjainak a Mirella női kar tagjaként.
Kissé kedvünket szegte az időpontok egyezése, azonban úgy éreztük, hasznos tapasztalatokat gyűjthetünk a jövőre nézve, és megvethetjük lábunkat egy szintén nagy volumenű előadássorozaton, tisztelegve ezzel Cseh Tamás emlékének. A csapatunk így újból összeverbuválódott. Kevesebb, mint két hét állt rendelkezésünkre, hogy az utat, a napot megtervezzük. (Egy jó tanács: aki megteheti, hasonló alkalmakra készítsen A, B, és Zs tervet!) Sajnálatunkra Nagy Jani nem tudta vállalni a gitárkíséretet a fellépésre, így keresnünk kellett egy gitárost. Egy budapesti fiatal tehetség, Somogyi Remig örömmel csatlakozott hozzánk. Önzetlenségét mutatja, hogy mindezt ismeretlenül tette, a kapcsolatot a dal kapcsán vettük fel vele. Kőbányán 12 órára vártak bennünket a többi fellépővel együtt. Érkeztek együttesek, gitáros duók. Igazi élmény volt Remig gitárjátékát hallgatni a próbák során. A rendezvény megnyitója 14 órakor kezdődött, így sok időnk volt ismerkedni a helyiségekkel, színpaddal.
Nem mehetek el szó nélkül az ottani kulturális központban tapasztaltak mellett. Bár Fegyvernek kisebb település és a művelődési háza sem olyan jól kiépített és felszerelt, az oda látogató vendéget kedves szóval, udvariasan, és kellő útbaigazítással fogadják.
A műsorok közti szabad időben megtekinthettünk egy fotókiállítást, közben a zenészek ki-ki a maga hangszerével Cseh Tamás dalokat játszott az aulában. A közönség és az énekesek is szívesen csatlakoztak az egyéni kis produkciókhoz. Az lehet, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában, az azonban bizonyosan igaz, bőgős, gitáros, fúvós oltári hangulatot tud csinálni egy öltözőben is.
Somogyi Remig oldalán Ildivel ketten is képviselhettük a gyengébbik nemet a színpadra lépők között, erre igazán büszke vagyok.
Tapasztalataimról röviden csak ennyit:
Mészáros Ildikóval élmény dolgozni!
Rengeteg segítőkész embert üdvözölhetek ismeretségi körömben.
Fegyvernek: Kőbánya (1 : 0)

Köszönöm ezt a szép és emlékezetes eseményt:
Mészáros Ildikónak (ötlet, kivitelezés)
Nagy Jánosnak (gitár, felvétel)
Hajdu Zoltánnak (informatikai háttér)
Somogyi Remignek (gitár kíséret)
Juhász Józsefnek (aki nélkül nem jutottunk volna messzire, idegenvezetés)

Végül, de nem utolsósorban köszönet a bátorító fegyvernekieknek!

Dávid Mária